GoldenApple 2010.07.27. 10:05

Az arany cipő

 ... egyáltalán, fel fogom venni VALAHA? Kényelmetlen, elég magas a sarka és botrányosan arany. És igen, eljött az ideje: esküvőre mentünk, a fekete, bőszoknyás ruhámhoz remekül passzolt. Öv helyett egy arannyal átszőtt kendőt tettem a bújtatókba, hozzá egy arany táska, és aranypor a szemre.

Nagy nap volt: Barnus (az ÉN kicsi fiam, anya egyetlen kicsi bogara, stb.) először aludt házon kívül. Délután 3-ra vittük át a pótmamihoz, majd (szokásunkhoz híven rohanva) indultunk az esküvő helyszínére. Huh, odaértünk, oké, pogácsa,

TELEFONÁL- mi van, baj van? csak most mentetek el...

állunk, mint a hülyék, süt a nap, ültetésrend, foglaljunk helyet a polgári ceremóniára,

GYORSAN TELEFONÁL - minden oké, mint mindig, mikor itthagyod, ha egész nap tudok rá vigyázni, menni fog egész éjszaka is, és most még csak 5 óra van

bevonul, össszeházasodik, megkönnyezi, csók, csók, konfetti, kivonul, buborékfúj,

TELEFONÁL - öhöm, minden oké, komolyan, a gyerek szundikál, 6 óra van

megnyugszik, iszik egy gintonicot. Mégegyet.

TELEFONÁL - nem veszik fel.

Jön a fényképezés, leves, és a borjúpöri túrós sztrapacskával, meg még gy gintonic (ne kérdezd, miért pont az, de már megvidámodtam tőle)

TELEFONÁL - légy szíves, ne hívj többet, mert lassan készülünk lefeküdni. Majd holnap reggel gyertek a gyerekért. 

totál feleslegesnek érzi magát, ismét vodkanarancs, majd megvidámodás, vihogás, Medvével oltári táncolás, szerelmes andalgás, waka-wakára ropás, őrületes és meglehetősen szédülős este.

Esküvői torta, gyertyafény-keringő, első tánc (emlékszel? emlékszem). Már nagyon ránk fért egy ilyen este.

Kellenek az aranycipős esték, legalábbis nekünk nagyon kellenek. Szép dolog, hogy ő aa gyerekem apja, de az én férjem IS. Nekünk, kettőnknek a szerelméből született az imádott kisfiunk, de ha mi ketten  férjként-feleségként elfeledkezünk egymásról, akkor megborul az az egyensúly, ami az egész létünk alapja, és amit óvnunk és védenünk kell.

Igen, néha kellenek az ilyen esték, ahol, mint Barnus felelősségteljes szülei nem létezünk tovább, csak ő és én, mint két bulizó tini.

Örökreszeretsz? Örökreszeretlek.

Másnap macskajajos reggel: szép emlékek a nagy buliról, de már kényelmetlen lenne az arany cipő.

Újra édesanya szeretnék lenni, és Ő, az én nagy Ő-m is nagyon szorosan fogja magához a kisfiunkat.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://almafa.blog.hu/api/trackback/id/tr862179348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.