de nagyon éhes vagyok egyfolytábaaaztarohadtéletbe... Azzal nyugtatom magam, hogy nem is én, hanem a gyerek. Hömmm.

Jaj, nagyon. Egy üveg cékla tegnap úgy lecsúszott, hogy öröm volt nézni. Egy kis fetás-fokhagymás-pirított szotyis sült cékla...

Bizarrul hangzik, de isteni finom!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.