... látjuk mi is, tudjuk, de a kórházban azt mondták, hogy menjünk csak haza, nem lesz gond. (Momentán ezen a képen nem látszik, nem ijesztgetek senkit a színével...)

Álmos a szentem, alszik is (etetés alatt), aztán meg éhes (mikor én aludnék). Egyébként eszméletlen hangja van: nem tudom, hogy kismacska, vagy ajtónyikorgás, nyekergés, de hát zene füleimnek.

Egyébként tényleg, csak nem hajnal 5-kor.

Nos, a sárgaság majd elmúlik, etetjük 2 óránként és drukkolunk neki - többet, jobbat most nem tehetünk.

Egyébként szépen hízik a kis pocok.

És hogy velem mi van? Ööööö...

Szépen hízik a kis pocak. Sütikék, kocsonya, csoki, rántott leves, ilyen husi, olyan puding...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.