nem siet. Neki így, keresztben kényelmes, és holmi beilleszkedés, megfordulás, ősi szokások NEM akadályozhatják a fiamat, hogy kényelmesen ráfeküdjön a méhlepényre. 

Bizony, Barnus, a makacs kisgolyó harántfekvéses, úgyhogy most a következő dolgok játszanak:

Mindenféle természetfeletti erőket, okkult tudományokat, dobbal pörgő sámánokat is bevetve megfordítjuk Barnabást (masszírozom, beszélek hozzá, fejen állok, hintázok, négykézláb állok, bevilágítok a lukon át zseblámpával, hogy a fény felé forduljon, stb.) 
A 35. héten újabb vizsgálat, ahol kiderül, hogy megfordult a kis piszok (vagy nem.) A 37. héten, ha már ready to go állapotban van (elérte a 3 kg körüli súlyt) befektetnek a kórházba egy éjszakára, és némi pénzért megfordítják a gyereket, aki vagy úgy marad aztán, vagy nem, de az is lehet, hogy a nagy mozgatás örömére elindul kifele. Mondanom se kell, ez a fordítgatás nem egészen fájdalommentes a mamának, de hát meg kell értsem, hogy neki most így a kényelmes.

Ha nem ezt választjuk, akkor a 37. héten lebeszéljük a szimpatikus, káromkodós dokibácsival a császárt, aki majd ha megindult a szülés, jól világra segíti az én kis magzatomat. Én pedig hős leszek, mert császárral nehezebb szülni.

Egy bibi van: nem akarok hős lenni. 

Egyébiránt cürepmanó jól van, 1800g, pont ahogy kell.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.