csomagoljuk a díszeket. Ez van minden évben, de most valahogy más az egész: mindig az volt bennem, hogy óóó, még annyi minden van hátra a szülésig, még jön a Karácsony, aztán az újév, és maaaajd, egyszer, valamikor szülünk.

És most szedjük a fát, rendezgetjük a csillagokat, az égőket, a nagy gömbdíszeket és a kisvonatot. Idén egy különleges díszt kaptam a Férjemtől: a filigrán fadíszen egy olyan kisfiú van, aki egy gyertyát tart a kezében.

Ez az első Karácsonya. Még nem igazi, nem kézzelfogható, de már érzi Ő is. Elpakoltuk. Jövőre meg is mutatjuk Barnusnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.