Komolyan mondom, nem hittem volna, hogy ennyire nem számít. Úgy értem, hogy ennyire mindegy, hogy mi az, csak árammal működtethető kütyü legyen.

Az (elektromos) orrszívó porszívó.

Az ikonikus tárgy, Medve új játszó-és vadásztársa, új lehetőségek kimeríthetetlen tárháza a csecsemőápolásban.

Barnus szörcsögött. Így indult az egész. Röfögött, mint egy kismalac, nem kapott rendesen levegőt, és az elsőszámú rabszolga (én) kénytelen kelletlen elővette az orrszívót. Csupán a szoptatás ténye akadályozott meg abban, hogy ne dobjak be egy vodkát az akció előtt, úgy féltem, hogy

• a szemét találom el
• kiszippantom az agyát
• egyéb módon kárt teszek a gyerekben
• örökre világfájdalom-trauma lesz ez neki

Bekapcsoltam, odatettem, csapdába ejtettem a F.I.K.A.-t, majd megszemléltem- és nem értettem, hogy egy kis orrból hogy jött ki ez az állat...

... és ezt Medvi látta. Azóta naponta egyszer ez a hobbija: vadászik. Nagyobbat, kövérebbet, undorítóbbat akar kibányászni a gyerek orrából (azt ugye tudjuk, hogy a férfi kompetitív állatfaj), és minden egyes vadászatot izgalom előz meg és kitörő, gyermeki hurrá és lelkesedés zár.

Fúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúj.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.