én is, mint minden gyerek szívből utáltam a spenótot. Aztán a közel 30 24 év alatt nagyon megszerettem, és ma már elég sokszor esszük. Kecskesajtkrémes-spenótos tagliatelle vagy spenótos-parmezános gnocchi, fetás-spenótos kosárka vagy csak simán bébispenót, mint köret - mindegy. Egy a lényeg: hogy jó fokhagymás legyen.

Barnusnak a kép szerint nem kell várnia még 30 24 évet, nagyon úgy tűnik, hogy a spenót-pici fokhagyma-sárgarépa-rizs bejött neki.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.