2011.03.22. 21:48
Játszik.
Bújócskázik meg szalad, behasal az ágy alá és meglovagolja a kutyát, dobál és kacag, nevet, gurgulázik, a térdét csapkodja.
Kincs, hogy van nekem, kincs, hogy láthatom, hogy vagyok, hogy lehetek neki. Remélem még sokáig, remélem még nagyon sokáig játsszuk együtt ezt a kerek nagyvilágot.
Hegyezünk ceruzát az óvodai ballagásra, úszunk a Balatonban, labdázunk a kertben és építünk homokvárat, billenőplatós szuperjárgányt és pakolunk össze nagy gyerekzsúrok után. Remélem még ott leszek, láthatom, megcsodálhatom, ahogy felnő.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.