szexis pózt próbáltam mutatni a modellnek. Felfeküdtem a kanapéra, és...

"Így, feküdj az oldaladra, ide tedd a kezed, így a lábad, és akkor gyönyörű íve lesz a derekadnak..."

Néztem a fotóst, hogy jó-e, ahogy gondolom, komolyan mondom, apait-anyait beleadtam, hogy meglássák, MENNYIRE jó pózt találtam ki, de nem láttam a szemében azt az átütő örömöt, hogy "Igen, ez az, ezt kerestük".

Csak nézett, nézett, én egyre jobban magyaráztam, majd egyszercsak kibukott belőle a röhögés.

Ühüm, oké. Kisfóka.

És valóban olyan lehettem ott a párnák között fetregve. Kitört belőlem is a nevetés... Kisfóka.

Hát, evvan. Lefókázott. Hát milyen barát az ilyen?!?? (őszinte:))

Most vagyunk 25+6, megvan a 4. megszerzett kiló, nincs vizesedés, úgyhogy elégedett lehet doki-védőnő-mindenki.

Éljen a nutella sárgarépa. Vagy a képet elnézva inkább valami hal. De inkább a nutella.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.