(vagy kevesebb valamivel).

Vettünk cumit, cumisüveg melegítőt, termoszt. Beszereztük az első csomag pelenkát, és hirtelen felindulásból fel is bontottuk, sőt, bepelenkáztuk a kutyát.

A kutya rettenetesen boldog volt, úgy hiányoztunk neki, mint sárgaláz a lepratelepre, de tűrte, szerintem érezte, hogy a cél magasztos, és nem azért csináljuk, hogy nevetségessé tegyük, hanem olyasmi szerepet tölt be, mint a Ferrari tesztpilótái.

Hét kilónál tartok, csütörtök óta semmi változás: Barnus keresztbe-kasul, természetesen még véletlenül sem fordul(t) be, és ez nagyon nem aranyos tőle.

Elkészült a takaró (hogyhogy milyen takaró? A takaró. A TAKARÓ.) Kismackós-kékfestős, és középen, Barnus kicsi szíve fölött a másik nagymama ruhájából csillag. Csillag egy égi angyal ruhájából, amit egy földi angyal varrt a kicsi takaróra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.